A saját nemzeti kormányuk ellen léptek fel világszerte a nagyvárosok.
"A nagyvárosok egyre karakteresebben helyezkednek szembe saját nemzetállamaikkal. Ebben a vonatkozásban is jelzésértékű a „Szabad Városok Szövetsége” elnevezésű megállapodás, amelyet Pozsony, Budapest, Prága és Varsó liberális főpolgármestere írt alá. Ezek a települések négy olyan kelet-európai országnak a fővárosai, amelyet nemzeti és/vagy populista érzelmű közösség kormányoz. Mindez csak egy példa arra a globális trendre, amely világszerte meghatározta a 2019-es évet.
A városi polgárság egyre nagyobb mértékű szabadságot óhajt, ennek jegyében pedig egyre nyitottabbá válik a diverzitásra, miközben egyre kevésbé érdeklődik a nemzeti szuverenitás iránt. A vidék kisvárosainak és községeinek lakói ezzel szemben a nemzeti identitás megőrzésében és a helyi hagyományok megőrzésében érdekeltek, még akkor is, ha emiatt be kell sorakozniuk a karizmatikus vezető mögé.
A négy kelet-európai főváros jól mutatja azt az ellentétet, ami a nemzeti kormányok szuverenista és nemzeti identitásmegőrző politikája és a nagyvárosi polgárság viszonylagos kozmopolitanizmusa, progresszív szemléletmódja között húzódik.
A négy főpolgármester úgy szeretne tekintetni az általuk vezetett városokra, mint nyílt, nagyvilági metropoliszokra, amelyek a világ minden részéről magukhoz gravitálják a dolgozó, értékteremtő embereket, befektetőket; az érintett kormánypártok hagyományőrző, vallásos narratívát is magába foglaló politikája pedig nem illik a képbe. A liberális főpolgármestereknek szándékában áll közvetlenül az Európai Unióhoz folyamodni költségvetési forrásért, amit az EU szándékosan tarthat vissza a szuverenitáspárti nemzeti kormányzatoktól amiatt, mert politikájuk az unió kétségei szerint nem tükrözi az európai értékeket.
A főpolgármesterek emellett alternatívát nyújtanának a Visegrádi Együttműködésre - vagyis arra a négy érintett állam között létrejött szövetségre, amely az EU-ban legkarakteresebben képviseli a migrációellenes álláspontot, és amelynek kormányai aláásni igyekeznek az Európai Unióban uralkodó álláspontot a bírói és a végrehajtó hatalmi ágak egyensúlyát illetően a demokráciában.
Időközben az Európai Unió is megértette, hogy a nagyvárosokkal való együttműködés a legalkalmasabb arra, hogy átlépjen a nemzetállamok felett; az EU még 2016-ban egy olyan széles körű nagyvárosi agendát fogadott el, amely a nagyvárosok vezetőinek a döntéshozatalba való közvetlen bevonására irányul. A „Szabad Városok Szövetsége” ennek megfelelően könnyen meghaladhatja a kelet-európai kereteket, és gyökeret vethet az EU-ból épp kilépő félben lévő Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban is."
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
„Kiss Jenő bejegyzésében a saját véleményét osztotta meg, az abban megfogalmazottak nem az ALDI hivatalos álláspontját tükrözik” – válaszolta lapunk megkeresésére az üzletlánc.
„Megalakult a gyávák koalíciója” – reagált a történtekre Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
Egy újabb jelentés, amely nemzetközi feszültséget szít Magyarország körül – valójában kié a narratíva?
Természetesen Vlagyimir Putyinról van szó.
Elképzelhetetlennek tűnő álláspontok váltak szalonképessé.
Az új elnöknek lassan el kell kezdeni az egyezkedést a birodalmi hatalomgazdaság uraival, a Big Tech, a Big Pharma, a Big Money hatalmasságaival.
A hagyományos lengyel–magyar barátság gyengítésében a balliberális Donald Tusknak személyes felelőssége van.
Ha esetleg majd nem ő vezeti az országot, akkor még több ideje lesz a klubvezetésre.
